Energetika

Épületek energetikai tanúsítása, auditálása.

A Magyar Közlöny 96. számában megjelent 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását, hétköznapi nevén az épületek “zöldkártyáját”.

Hogy néz ki egy Minőségtanúsítvány és mire figyeljünk oda?

A 2013. január 1-jén hatályba lépő, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni. Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartása.  A központi rendszer a feltöltött adatok alapján elvégzi a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzését, a tanúsítványok hitelesítését és nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeképpen a feltöltött tanúsítvány kap egyedi azonosítókat (HET- számot és egy QR kódot), amely alapján azonnal ellenőrizhető vállik a hitelessége!

Mikor kötelező?

Hogy mikor kell energetikai tanúsítvány, azt a hatályos kormányrendelet egyértelműen megfogalmazza:

• értékesítésre kerülő és
• egy éven felüli, azaz tartósan bérbe adott ingatlanra kötelezően kell.

Természetesen vannak bizonyos kivételek. Ezért lássuk, hogy mikor nem kell az energetikai tanúsítvány.

Mikor nem kötelező?

A kormányrendelet szerint nem kell energetikai tanúsítványt készíteni a következő esetekben:

• Ha az épület hasznos alapterülete kisebb mint 50 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ha egy külön álló épület (pl. családi ház) hasznos alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert, akkor nem szükséges a lakás zöldkártya. De egy épületen belül elhelyezkedő lakás esetében ez már nem igaz. Hiszen az épület területe, amiben a lakás található nagyobb 50 négyzetméternél.
• Éves szinten négy hónapnál kevesebb használatra szánt épületek esetében szintén nem kell.
• Maximum két éves használatra szánt épületek esetében.
• Hitéleti épületek esetében sem kötelező az energiatanúsítvány.
• Mezőgazdasági épületek esetében, amelyeket nem lakhatási célra használnak és a fűtési rendszer működése alatt sincs több mint 12 Celsius fok az épületben, illetve ha a fűtési rendszer négy a hűtési rendszer két hónapnál kevesebb ideig működik éves szinten.
• Műhelyekre sem szükséges a legtöbb esetben energetikai tanúsítvány.
• Olyan ingatlanokra, amelyeket egy évnél rövidebb időre szeretnének bérbe adni, hiszen az energetikai besorolás csak tartósan bérbe adott épületek esetében kötelező.

ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

     Csatlós Gyöngyi +3670/338-2585